Információtudomány és média a 21.század elején

Az utolsó héten Jókai Erika E-learning tartalmak és oktatási környezetek ergonómiája c. előadását hallhattuk. Az előadás végén azt a feladatot kaptuk, hogy választ keressünk az alábbi két kérdésre:


Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok? Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás)


Az ergonómia szó az ergos (munka) és nomos (törvények) szóösszetételből keletkezett a 19. sz. közepén. A Nemzetközi Ergonómiai Szövetség (IEA) 2000-ben elfogadott definíciója szerint az ergonómia “egyrészt tudományág, amely az adott rendszer emberi eleme és a többi rendszerelem közötti interakciók vizsgálatával foglalkozik, másrészt szakma, amely elméleteket, elveket, adatokat és módszereket alkalmaz a tervezés folyamán abból a célból, hogy optimalizálja az emberi jó közérzetet és a rendszer teljesítőképességét”.


Az elektronikus tanulási környezetet ergonómiai szempontból a 4H-val jellemezhető:

Hatásosság: felhasználók számára a legoptimálisabb viszonyokat kell megtalálni.

Hatékonyság: egy adott tananyag elvégzése után milyen új tudásra lehet szert tenni, ill. milyen feladatokra kell megoldást keresni.

Hozzáférhetőség: biztosítani kell az akadálymentes hozzáférést, mind technológiai mind fogyatékossági szempontból.Teljesen másképp kell fejleszteni egy e-tananyagot olyan felhasználóknak, ahol nincs biztosítva a szélessávú internet elérés vagy nem megfelelő a technikai lehetőség vagy tudás. Emellett a fogyatékossággal élőkre is gondolni kell, mert más felhasználást igényel egy gyengénlátó, mint egy hallássérült. A fogyatékossággal élőknél nagy segítséget nyújthat a WCAG 2.0 szabvány, ahol a Web Akadálymentesítési Útmutató ajánlásai szerint eljárva valóban akadálymentes környezetet tudunk kialakítani a számukra is.

Használhatóság: talán ez a legfontosabb jellemzője az elektronikus tanulási környzeteknek ergonómiai szempontból. Fontos, hogy jól kialakított legyen a felület és a tanulási célok elérését jól támogassa, vagyis megfelelően lehessen használni azt.


Elektronikus tanulási környezetek:

Alapvetően négyfajta elektronikus tanulási környezet létezik:

Kontakt: ilyen esetben a tanulók térben és időben egy helyen vannak jelen. Használhatnak elektronikus eszközöket, de azok nem kapcsolódnak az internetre. Ilyenkor a tartalom és a kommunikáció egy adott térhez és konkrét időszakhoz köthető.  

Online: Az a lényeges változás az előzőekhez képest, hogy itt már az internetelérés is biztosítva van. Ilyen esetben lehetőség nyílik már például online fejlesztő játékok használatára is.

Blended: Kevert oktatási forma. Jelen van benne a kontakt oktatási forma és az online vagy virtuális térben végzett oktatási forma is. Az arány mindig az adott feladattípustól függ.

Távoktatás: Leginkább online vagy virtuális térben történő oktatási forma. Ilyenkor a tanulók jellemzően nem egy helyen vagy térben vannak jelen. Ez a forma sem zárja ki a személyes jelenlétet, csak az aránya kisebb a távoktatás keretén belül. Tevékenység- vagy tartalomközpontú lehet a tanulás módja szerint.


Elektronikus tananyag mindegyik oktatási formában jelen lehet, hiszem mindegyiknél lehetőség van személyes találkozásra, noha az arányok jelentősen eltérhetnek. Az eszközök, tananyagok használatára vonatkozó instrukciókkal így el tudja látni az oktató a hallgatókat. Mivel arányban a távoktatásnál van lehetőség a legkevesebb személyes találkozásra (rendszerint és jó esetben csak az oktatás megkezdésekor, egy alkalommal), így a legfontosabb szerintem az, hogy ennél az oktatási formánál figyeljenek a tananyagra és a környezet ergonómiájára. A tanulási morált nagy mértékben meghatározza, hogy mennyire érzik a tanulók a törődést az e-tananyag kapcsán a készítőktől. Érzik-e azt, hogy a tananyag értük van, hogy a technikai háttér biztosított, ha esetleg problémával szembesülnek és igény szerint kérdés merül fel a részükről.  
De azt sem mindegy, hogy milyen a felület kialakítása, mennyire felhasználóbarát, mennyire könnyen kezelhető különböző tanulási szituációkban (pl. mennyire lehet látni a felületet egy napos időszakban, milyen kontrasztot lehet állítani). A felesleges információkkal való tananyagfejlesztést kerülni kell, mert ezáltal a felhasználó könnyen belefáradhat az adott tananyag elsajátításába. A felhasználók ugyanis teljesen másképp gondolkodnak egy adott felületről, mint az informatikus, aki létre hozza a programot. Ha a felhasználó esetleg hibát vét, akkor legyen lehetősége azt könnyen korrigálni. Tehát fontos, hogy élmény legyen a felhasználás, mintsem szenvedés és viszonylag kevés kattintással a lehető legtöbb információhoz jusson a felhasználó.
Véleményem szerint mindegyik tanulási környezetben ugyanolyan fontossággal bírnak a blog elején említett tulajdonságok, ugyanis a tanulási tevékenység minőségi tényezőit alapvetően a 3M határozza meg:

Meaningful: megértik-e a tanulók, amit éppen tanulnak
Memorable: emlékeznek-e majd a tanultakra
Motivational: használni fogják-e a tanultakat

Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a környezet átlátható legyen, a tanulók érzelmileg is bele legyenek vonva a tanulás folyamatába és ehhez legyen alakítva a megfelelő tanulási folyamatszervezés ill. a tartalom vagy az irányítás biztosítása.