Ez alkalommal Holovitz Szandra prezentációját hallgattuk. Érdekes volt hallani különböző információkat a saját konnekt csoportunkról is az eddig elvégzett kutatás alapján. A reflexióim első része következik.


A nyílt oktatás alapja az alkalmazkodás: egyénhez illó módszereket kell alkalmazni, ami által a tanuló kerül a középpontba. Ez nyílván a pedagógusnak is nehéz, mivel a szakmai tudás mellett az egyének ismeretére is hangsúlyt kell helyezni. De az is fontos, hogy a hallgatóknak is változniuk kell egy ilyen oktatás során: középpontba kerül a kreativitás, a tartalommegosztás és az aktivitás. Ebben az IKT eszközök nagy segítséget nyújtanak.
Hallhattunk két, eddig általam nem ismert jó példát is, úgy mint az Open University of Catalonia vagy a FernUniversitat in Hagen, ami 1974 (!) óta működik nyílt egyetemként és magyar távtanulási központtal (!) is rendelkezik. Bárki beiratkozhat, aki beszél németül és van diplomája: http://www.fernuni-hagen.de/stz/budapest/

A KONNEKT csoportunk

Szandra megosztotta velünk a szakdolgozatához végzett eddigi kutatásai eredményeit. Érdekes volt végre egy összeállítást hallani az általunk működtetett csoport elmúlt 3 hónapjáról. Erről kicsit bővebben:

Egyik első megállapítás az volt, hogy egy ilyen csoportban a hallgatók jobban be tudják osztani a saját idejüket. Biztos így van? Én azt éreztem, hogy a feladatok felelősségteljes teljesítése gyakorlatilag adja az időbeosztásunkat. Persze mindenkiét másképp, de gyakorlatilag szünet nélküli tanulást jelentett/jelent a kurzus (értem ezalatt azt, hogy minden éjjel a gép előtt ülök és csak a két kurzussal foglalkozom - sajnos máskor nincs időm rá). Egyszóval nem nagyon volt itt mit beosztani, mert a hallgató mindig azt a feladatot csinálta, ami a legsürgetőbb volt. Aki lemarad, kimarad alapon csak arra kellett figyelni, hogy nagyjából egy nap se teljen el konnekt nélkül.
Másik dolog az IKT eszközhasználat: ebben tényleg nagyot fejlődtem, már most érzem magamon. A technika iránti affinitás eddig is jellemzett, de a lényeges programok használatáról nagyon sokat tanultam. Teljesen másképp alkalmazom már a pl. Google különböző funkcióit és a megosztás is mintha megszokottá kezdene válni nekem.
Önmagunk jobb megismerése volt a harmadik kiemelt tulajdonság: ha a jobb megismerés alatt azt értjük, hogy páran rájöttünk arra - tényleg teher alatt nő a pálma, akkor mindenképp.
Másfelől viszont időm sem volt arra, hogy jobban magamba nézzek a pár hónap alatt. Csináltam, amit kellett, mert nem szoktam feladni. De szenvedtem rendesen, miközben élveztem is. Viszont magamra nagyon kevés időm jutott. Ezért nem állítanám kifejezetten azt, hogy jobban megismertem magam azóta.
Érdekes volt hallani ugyanakkor, hogy a résztvevők és a lemorzsolódók milyen dolgokat emeltek ki a teljesítés/nem teljesítés magyarázataként:
1., Időtényező: Ezt leginkább a hagyományos formát választó tanulók emelték ki. Arra hivatkoztak, hogy nincs idejük blogot írni, illetve a irántunk támasztott elvárások időigényesek. Ez így is van. Már számos alkalommal leírtam, hogy nekem ez minimum 3 óra összpontosítást igényel naponta. Azonban véleményem szerint egy ilyen kurzusnak csak (!) gyakorlati formában van értelme. Ha csak a vizsgára készültem volna a prezentációkból, akkor semmi nem maradt volna meg bennem később. Így viszont biztos vagyok benne, hogy életem végéig emlékezni fogok erre a kurzusra/résztvevőkre/tanárra. Szerintem ez nagyon nagy szó, mert egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány kurzus/ tanár neve maradt meg pozitívan az emlékezetemben, ill. hány óra/kurzus formálta ennyire a szemléletmódomat az utóbbi 20 évben. Egyszóval kihagyni nagyon sajnáltam volna. Akkor százszor inkább fogcsikorgatva, mélyvízbe dobva próbálok meg úszni tanulni.
2., Internethasználat: Ahogy megtudtam, a többieknek is valahol 1 és 5 óra közötti napi elfoglaltságot jelent a kurzus. Ezen nem lepődtem meg az előbb leírt okok miatt.
3., Érdekes bár érthető, hogy az általunk használt alkalmazások közül a Facebook a legnépszerűbb. Ugyanakkor a Badoo-t például egyikünk sem használja. Szerintem ez nem csoda, hiszen nincs rá szükségünk a kurzus alatt (meg amúgy se nagyon, ha mindenki a Facebookon van). Ráadásul hasonló elven működik, mint a Facebook, annyi különbséggel, hogy itt inkább a a randizás kerül előtérbe a kapcsolattartáson belül, ha jól értelmeztem a leírtást. http://badoo.com/
4., Teljesíthetőség: A válaszadók többsége úgy érezte, hogy ez a kurzus az átlagnál sokkal nehezebben teljesíthető, ami így is van. Kimondom, hogy az eddig tapasztalt kurzusokkal (egyet kivéve) köszönő viszonyban sincs nehézségi fokban. Viszont ebből tanulunk igazán. Szerintem megéri. Épp ma magyaráztam óra szünetében a nem teljesítőknek, hogy a prezentációból való vizsgázásnak szerintem nincs értelme itt. Azon túl, hogy csak közepesen motivált ilyenkor az ember, úgysem fogják tudni hasznosítani később az életben. Továbbmegyek: ha tehetném, ezt a kurzust csak ilyen formában engedném elvégezni a hallgatóknak. Gyorsan összejönne a megfelelő létszám egy rendes konnekt kurzushoz :-) Persze tudom, hogy a hallgatói követelményrendszer miatt ez lehetetlen.
5., Blog vs. fogalomtérkép: Érdekes, hogy a blogot tartották a legkellemesebb vállalkozásnak ill. a fogalomtérképet a legkevésbé vonzó feladatnak. Az elején én is csak néztem a fogalomtérképre (ciki vagy sem, előtte ilyet nem használtam), de hamar belerázódtam ebbe is. Most meg már azon gondolkodom, hogy más kurzushoz is itt fogom megszerkeszteni a térképet. Szóval erre is igaz, hogy foglalkozni kell vele, és akkor könnyebben megszereti az ember. Ha már egyszer annyit időt és munkát fektetett bele...
A blog volt számomra is a legnehezebb vállalkozás és közel sem állítom, hogy azóta rutint szereztem volna benne. Ha jól emlékszem, a tanár út által közzétett “Beszélgetés a konnektivizmusról: jó gyakorlatok a felnőttképzésben” c. podcast végén volt arról szó, hogy a hallgatók leginkább attól félnek a blogok írásakor, hogy azt bárki elolvashatja utána és ez mekkora kritika a felsőoktatás számára (ti. hogy a hallgatók nehezen merik írásban egy közösség előtt vállalni a véleményüket). Ezen akkor eléggé elgondolkoztam, ugyanis én is pont ezt éreztem az elején...Ám azóta azért javult a helyzet. Amúgy érdekes, hogy sok ismerősöm említi, hogy olvassa a blogom, de eddig hozzászólás még nem érkezett kívülről. Lehet, hogy ez csak a téma miatt van? Gőzük nincs, miről beszélünk :-)? Végül is én az órai anyagok és a kommentek nélkül nem mernék hozzászólni egy ilyen csoportmunkához.
Teljesíthetőség: erről már írtam, de az előadás végén újra visszajött. Ami érdekes, hogy a lemorzsolódok a motiváció elvesztését említették gyakran. Én valahogy úgy vagyok vele, hogy ami nehéz, az jobban motivál. Persze nem vagyunk egyformák.

Érdekességek

Említésre került, hogy a kurzus elején lehetett jelentkezni inspirátori szerepre, de a csoportból ezt senki sem vállalta. Szerintem egyrészt azért, mert örültünk, ha a heti dolgokkal időben elkészülünk, tehát nem volt ekkora szabad időnk már, másfelől én nem tudtam, mit takar egy ilyen csoportban az inspirátori szerep. Már többen foglalkoztak az inspirátor szerepének leírásával a csoportban, én ide tennék egy érdekes adalékot: http://www.ustream.tv/recorded/5110496 Ezek szerint az inspirátor lehet a tanár is.
Véleményem szerint nem jó ötlet, ha az inspirátor a csoporton belülről érkezik, ugyanis ez a csoporttárs automatikusan kiemelődik a csoportból. Nem arra figyelünk, amit csinál (blogok, kommentek), hanem a visszajelzéseit. Ez különösen egy ilyen kis létszámú csoportnál lehet hátrányos. Jobbnak tartom, ha egy külsős, de a csoportot követő egyén az, mint nálunk Szandra. Az más kérdés, hogy a szerepét mennyire sikerült betöltenie. Erről is sokan írtak már és én is azon a nézeten vagyok, hogy kicsit több visszajelzés jól jött volna.
Végezetül az utólagos pótláshoz pár gondolat: hogy mennyire lehet pótolni a blogokat, abban viszonylag egyetértés van. Pár nap csúszás még belefér, de utána követhetetlen lesz a lemaradás szerintem. Viszont a tweetekkel vagy a fogalomtérképpel nem ez a helyzet. De még a kommentekre is láttunk olyan példát, hogy valaki sokkal később szólt hozzá a csoportmunkához. Szerintem ez nem volt akadálya a teljesítésnek ill. az információáramlásnak. Egyszóval arra figyelni kell, hogy a blogok időben elkészüljenek, de a többi feltétellel kicsit szabadabban lehet játszani.
A kérdőíveket pedig minden esetben kitöltöttem - segítünk, ahol tudunk.