Kontakt oktatásról abban az esetben beszélhetünk, amikor használ(hat)unk ugyan digitális eszközöket, de hálózatra nem csatlakozunk. Ilyenkor az információ áramlása leginkább a személyes kontakt tevékenységen múlik. A színterét tekintve leginkább az osztálytermi oktatás jellemző rá. A kontakt oktatási tevékenység térben és időben azonos tevékenységet jelent, a folyamat és a tartalom átadása zárt környezetben történik és ez alapvetően menetközben nem változik. Az információs és kommunikációs tevékenység nem elektronikus, hiába van jelen bizonyos esetben a digitális technika. Szerencsére a digitális technika fejlődésével egyre inkább kezd jelen lenni a kréta helyett az interaktív tábla is a tantermekben és az is megkönnyítheti a tanárok és a tanulók munkáját, ha számítógépet is biztosítanak az tanteremben (legalább egyet) a diákok számára.
Az online eszközzel támogatott kontakt tevékenység annyiban különbözik az előzőtől, hogy hálózatra csatlakozunk, vagyis külső kapcsolatok is lehetségesek. Ugyan a kontakt tevékenység itt továbbra is jelentős, de lehetőség van emellett a zárt oktatási formából egy nyíltabb, hálózatos oktatási formába is bekapcsolódni. Kinyílik a terem, hálózatot lehet építeni termen belül és kívül az internetet hálózatként felhasználva. A tevékenység legtöbbször még mindig térben és időben szinkron, vagyis mindenki nagyjából egyszerre van jelen, azonos ütemezés alapján zajlik a csoportmunka. Azonban az információs és kommunikációs folyamatok interaktívak lesznek azáltal, hogy a külső környezettel és egymással hálózati kapcsolatot létesítenek a tanulók. Az ideális tanulási környezetet itt az jelentené, ha mindenkinek saját gépe lenne, hogy minden tanuló hálózatba tudjon kapcsolódni.
Blended learning (kevert típusú oktatási környezet): Itt már nem csak kontakt tevékenység folyik, hanem elkülöníthető benne a csak online vagy virtuális képzés is. A kevert környezet előnyére tud válni az, hogy a személyes találkozás után az online folyamatok is gördülékenyebben zajlanak. Az információ és a kommunikáció itt már nem csak szinkron idejű. Blended learning oktatási környezetre jó példa az, amikor az adott óra anyagáról kell blog bejegyzést írni és a többiek bejegyzését online kommentelni kell. Maga az óra kontakt tevékenység során valósul meg, azonban a feladatok egy részének a teljesítése során térben és időben egymástól függetlenül folyik a munka. Tehát a tanulási folyamat jó része az adott tértől és időtől elválasztható. A kontakt és online tevékenység arányai nem különböznek szignifikánsan, a folyamat hatékonyságát éppúgy befolyásolja mindkettő (iskolai házi feladat is tud ilyen lenni). Fontos, hogy a folyamatok tudatosan legyenek egymásra építve és az online részek ne kényszerből szülessenek.
Távoktatás: Ez az oktatási környezet alapvetően nem zárja ki a személyes találkozást, de a feladatok, tanulási folyamatok döntő többsége online vagy virtuális környezetben zajlik. Itt például hozhatunk egy blog találkozót: a blogok írói évente pár alkalommal ugyan találkoznak, de alapvetően az online környezet a meghatározó. Az online környezetben nem kell egyszerre jelen lenni (míg a virtuális környezetben inkább fontos az egyszerre való jelenlét!). Csaknem az egész tanulási tevékenység térben és időben független másoktól. (Előfordulhat azért alkalomszerűen, hogy időben valamit egyszerre kell csinálni, de nem jellemző). Távoktatásnál rendszerint felmerül a kérdés, hogy az tevékenység vagy tartalom központú legyen? A tartalomközpontúság egyszerűbb, ugyanis el kell árasztani a tanulót a tartalommal, majd „csak” vizsgáztatni kell és utána rá lehet fogni, hogy a személyes tanulási környezete nem megfelelő, amennyiben a vizsga nem lesz sikeres. A tevékenység központú oktatásnál fel kell mérni a csoport képességeit, külön csoportokat kell létrehozni, a tevékenységet facilitálni, támogatni kell…stb. A tevékenységközpontú oktatásnak ugyanúgy megvan a helye a távoktatásban, csak nehezebb megvalósítani, mivel a közvetett folyamatszabályozási lehetőségek nincsenek meg. Ugyanakkor a hatékonyság nem tér és idő kérdése, hanem inkább az oktatásszervezésé (monotonítás, monotonítás, monotonítás J). Általában nincs alaposan átgondolva a feladat, az oktatási kultúra vagy környezet. A távoktatás azért lehet kevéssé hatékony, mert rosszul van felépítve módszertanilag a folyamat. A hatékonyság a módszertani kidolgozottságon múlik, nem a személyes jelenléten.
Kontakt osztálytermi tevékenység kapcsán bármilyen digitális eszközt segítségül lehet hívni. Akár a tananyagot is el lehet sajátítani digitális formában. A tanulók tanulhatnak tableten, számítógépen, illetve a tanár is használhat digitális interaktív táblát.
Az oktatási környezet eszközei között megjelenhet a szimuláció és a játék is. Jól el kell ugyan különíteni a játékok típusait, de a komoly játékoknak van olyan kategóriája, ami bizonyos kompetencia területeket fejleszteni képes. Ezek megjelenhetnek kontakt osztálytermi tevékenységben is (KRESZ tanfolyam, ahol bizonyos feladatokat egy játék során kell teljesíteni). A játék nem feltétlenül jelenti azt, hogy létezik fejlesztő funkciója, de előfordulhat a használat során, hogy mégis van (például a counter strike-ról bebizonyították, hogy fejleszti a térlátást).
Mobile learning vagy mobil tanulási környezet: Azt jelenti, hogy bárhonnan hozzáférek a tartalomhoz és bárhol képes vagyok tanulni. Vagyis ez a tanulási forma helytől, platformtól független, ugyanis bárhonnan elérjük az oktatási tartalmat (gondolhatunk itt arra, hogy okos telefonon a villamoson is lehet hallgatni a podcastokat). Ugyanakkor a veszélye is megvan, mert csak tartalmat érünk el, vagyis az interaktivitás része hiányzik, nem közösségközpontú a szemléletmódja ennek a tanulási környezetnek. A kooperáció csak késleltetett kommunikációval valósítható meg. Fontos lenne, hogy megjelenjen benne a tevékenység központúság és az egyidejű kommunikáció lehetősége is.
Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában: (www.teacherstube.com www.slideshare.net www.prezi.com) Ez az eszközrendszer tartalmazhat bármit, ami online elérhető és a tanulást támogatja. Lehet hang, kép, szöveg, csoporthoz való csatlakozás. Akár szabadidős formában is megjelenhet, mint például a geocaching, amit már én is próbáltam és remek példája annak, hogy hogyan lehet a szabadidőt aktívan és tanulással eltölteni, ugyanis miközben a természetben járva keresünk egy érdekes helyre rejtett ládát, hozzá a mobiltelefon helymeghatározó programját használjuk, amivel közben az adott helyről is sok információt megtudhatunk. Fontos, hogy a felhasznált eszközök támogassák az interaktív kommunikációt.
Ezek a közösségek nem arra lettek kitalálva, hogy tanulási környezetet segítsenek, de néha kiderül, hogy jól működik (pl. Facebook). Tartalom közlésre, információ megosztásra, interakcióra is jól használhatók. Ráadásul az online közösségnek sokan tagjai és egyre többen azok is lesznek, nem beszélve arról, hogy egyre több időt töltenek a közösségi platformokon az emberek. Ha már úgyis ott vannak, akkor logikus lépés, hogy használjuk fel tanulási célra ezeket a környezeteket, ezáltal érdemben és minőségben óriásit változik a pl. a Facebook-on töltött idő.
Ha bevezetjük az oktatást az életvezetésbe beépült környezetekbe, akkor kiaknázunk egy fontos lehetőséget.
LMS (Learning management system): itt tevékenységközpontúság a cél
LCMS: (Learning content management system) ez a környezet a tartalommal is tud mit kezdeni, nem csak a kommunikációval (pl: moodle tanulásmenedzselő rendszer).
Virtuális környezet (3D): ez egy kommunikációs és kollaborációs multimédiás platform.
Ilyen például a Second Life, amit mi is heti rendszerességgel használunk a tanulásunk során. Fontos megemlíteni, hogy ez nem játékalapú környezet, még ha néha játékélményünk is van, pedig nincs pontszám, nem lehet elpusztítani a másikat…stb. Itt a felhasználók inkább az interakció irányába mennek el. Nem az a lényeges, hogy hogyan néz ki egy avatár, hanem, hogy mit lehet kezdeni a többiekkel. Ezt a rendszert ugyan nem tömeges képzésre találták ki, de arra is kezd beválni. Valószínűleg pár év múlva teljesen magától értetődően fogják használni az emberek és majd akkor kezd egyre inkább személyessé válni a használata, amikor az avatárunkat a személyes kinézetünkre formáljuk.
Csak át kell esni a holtponton. Nálam - azt hiszem - már megtörtént.
