A harmadik órai tananyagot hallgatva megint sok új információval gazdagodtam. A legalapvetőbb ezek közül az, hogy kiderült számomra: digitális írástudatlan vagyok. Ugyanis nem csak nem használtam az említett alkalmazásokat, oldalakat, de nem is nagyon hallottam róluk. A LinkedIn alkalmazásról még csak-csak hallottam ugyan távolról, ám a mai napig nem voltam tagja ennek a szakmai közösségnek, tehát nem használtam. A bit.ly linkcsonkolóról még csak nem is hallottam ezelőtt, pedig nagyon hasznos program. Most tanultam meg azt is, hogy létezik egy „digitális ajánlásgyűjtemény” a „modern kommunikációs platformok használatára vonatkozóan”, másnéven az eEtikett, aminek Ollé tanár úr is az egyik szakértője és számos, számomra szimpatikus ajánlást fogalmaz meg a digitális együttélésre vonatkozóan.

<a href="http://eetikett.hu/" target="_blank"><img src="http://eetikett.hu/static/img/ico_egyetertek-az-eetikettel.png" width="150" height="60" border="0"/></a>

Azonban azt is megtudtam, hogy - bár a digitális kompetenciának több értelmezési lehetősége is van - az ismeret a kompetencia kérdéskörénél kétségkívül fontos tényező, de nem az egyetlen. Ráadásul szerencsére tanulható. Ismeretbeli hiányosságaim egy részét máris igyekeztem pótolni: regisztráltam a LinkedIn-en, elolvastam ez eEtikett ajánlásokat és kipróbáltam párszor a bit.ly linkcsonkoló alkalmazást - ami tényleg megjegyezhető hosszúságú sorra rövidíti a rendkívül hosszú linkeket is - illetve szorgosan tanulom a blogírás rejtelmeit. Ugyanakkor, ami ugyanúgy hozzátartozik a digitális kompetenciához, az az attitűd (vagyis hozzáállás, ami lehet pozitív és negatív) és az érték (vagyis, hogy képesek vagyunk-e a digitális világban értéket létrehozni és értéknek tekintjük-e a tudásunk), mert ezek személetbeli változás eredményeképp formálódnak és ehhez legalább annyi időre van szükség, mint a konkrét ismeretek megszerzéséhez. Szerencsére a pozitív attitűdömmel nincs probléma, így van még reményem.

Másfelől az is világossá vált, hogy a digitális nemzedék nem a veleszületett digitális kompetenciák birtokosa! Vegyük sorra, hogy milyen kompetenciák szükségesek a megvalósulási formákat tekintve:

Digitális identitás felépítése – személyes online jelenlét: ez az, amit viszonylag könnyebben, magától értetődőbben alakít talán ki mindenki, aki az online világban valamennyire otthon van (Facebook, LinkedIn, web). Érdemes itt megemlíteni az e-mail cím nélküliséget, mint a digitális hontalanság jelképét.

Médiaműveltség és írástudás: ez az a pont, ahol talán a digitális bennszülöttek is fejlesztésre szorulnak. Része a médiafüggetlen tartalomközlés, vagyis hogy képes vagyok magamat kifejezni akár hangban és képben is, nem csak email formájában. Itt példának a blogírás került szóba, amit figyelemmel hallgattam, ugyanis az elmúlt pár hét óta tapasztalatból tudom, hogy milyen nehéz feladat tud lenni: személyes vélemény is legyen bele, meg adott tartalom is, de kell némi tapasztalat a témáról és külső források is benne kell, hogy legyenek egy blogban. Ezt is jelenti a digitális írástudás, és nem csak azt, hogy tudok e-mailt írni, vagy ismerem az egyik vagy másik alkalmazást.

Információmenedzsment: egyénileg képesnek kell lenni szelektálni, folyamatosan változva, mivel sokkal több az információ, mint amit képesek vagyunk átlátni, befogadni. Képesnek kell lenni felismerni, hogy egy adott forrás az egyénnek hasznos-e vagy sem. Vagyis egy oldal, alkalmazás hasznosságát végső soron a közösség dönti el.

Produktív eszközhasználat: minden felhasználó egyben tartalom közlőként is megjelenik.

Etikai, jogi irányelvek: eEtikett, önszavazás, plágium (forrásmegjelölés ugyanúgy érvényes az online világban, mint a nyomtatottban)

A konkrét kompetenciákat tekintve egy érdekes oldalt ismerhettem meg: iste.org

Ez a nemzetközi szervezet alapvető célja szerint azért jött létre, hogy elősegítse azt, hogy az oktatás minősége az információs technológiák által javuljon. Segít nekünk abban, hogy a hogyanra is válasz szülessen. Az egyesület konkrét kompetencia családokat állított fel, melyek között szerepelnek a tanulói, tanári és az adminisztrátori kompetenciák is.

Tanulói kompetenciák

technológiai műveltség: nem csak az eszköz ismerését, hanem tudatos használatát is jelenti. Azelőtt én is azt gondoltam, hogy a tanulói kompetenciáknál döntő többségben kell egyfajta digitális műveltség. Ehhez képest az oldal szerint ez csak az egy a sok közül. A technika használata ugyan lényeges előny, de nem perdöntő. Sokkal fontosabb például a tudáskonstrukció, amit a konnektivista kurzus során is próbálunk elsajátítani. Az azonban, hogy hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló technikát, korántsem egyértelmű, hiába vagyunk viszonylag otthon benne. Lényeges tényező még a kollaboráció (közös tudás konstruálás) és a kooperáció (együttműködés) is.

Kutatás és információ menedzsment: Képesnek kell lenni a befelé áramló információkat szelektálni például RSS-sel, vagy közösségi tartalom szűréssel.

Kritikai gondolkodás: Ez az, amit függetlenül a digitális világtól, egy hagyományos oktatási környezetben is ki kellene tudni fejleszteni a tanulás során. Véleményem szerint erre a kompetenciára a korábbi tanulási folyamatok során nem került elég figyelem, ami nem csak az oktatás hibája, hanem hozzáállásbeli kérdés is. Bár úgy gondolom, hogy a magyar oktatási modell mindig inkább a lexikális tudásra épített. Hirtelen visszaidéztem egyik gyerekkori emlékem, amikor egy évet Párizsban éltünk és ott jártam iskolába. Az egyik első feladatnak azt kaptam kinn, hogy személyes véleményt formáljak egy témában, egy, a témába vágó könyv alapján. Akkor eléggé meglepődtem ezen és sok időbe telt, míg épkézláb gondolatokkal tudtam az adott órára érkezni.

Digitális tolltartó: ez a különböző programok, alkalmazások ismeretét, használatát feltételezi, pont úgy, mint régebben: egy hagyományos tolltartóban pontosan tudtuk, hogy mivel kell például kört rajzolni.

 Tanári kompetenciák

 A tanári kompetenciák közül a legfontosabb, hogy a tanuló tanulását támogassa digitális és online környezetben. Ez azt feltételezi, hogy folyamatosan jelen kell lenni a tanárnak is a tanuló tanulása során. Terveznie és folyamatában értékelnie kell tudni a tanulók tanulási tapasztalatát. Fontos, hogy modelleznie és mutatnia kell különböző tanulási folyamatokat. Emellett része kell, legyen a szakmai fejlődés (LLL) is. Az idősebb tanárok pontosan az állandó megújulást tanulják meg nehezebben, míg a fiataloknak ez magától értetődő.

Adminisztrátori kompetenciák

Támogatniuk kell tudni a változást, illetve segíteniük kell a technikához való pozitív hozzáállásban. Tudniuk kell lekövetni a szervezeti változásokat, ill. olyan keretrendszert kell alkotniuk, ami a tanulási folyamatot támogatja.

Digitális állampolgárság értelmezése

 Az óra során, mint a legérdekesebb, legdefiniálatlanabb és leginkább vitát generáló kifejezés merült fel, hogy mit is értünk valójában digitális állampolgárságon. Távol vagyok attól, hogy itt és most pontosan meg tudjam fogalmazni, de pár érdekes definíciót találtam erre nézve, ami talán közelebb vihet a megoldáshoz:

Az egyik állásfoglalás szerint a hálózati állam létrejötte szükséges a digitális állampolgár megszületéséhez, aminek következményeképp létrejön a résztvevő állampolgár:

„A hálózati államban pedig az eddigi alattvaló polgár számára megteremtődik a résztvevő állampolgár lehetősége” http://bit.ly/zumnTB

 Egy másik álláspont szerint a digitális állampolgárság nem más, mint a normáknak megfelelő, felelősségteljes magatartás a technológia használatának tekintetében: „Digital citizenship can be defined as the norms of appropriate, responsible behavior with regard to technology use.” http://www.digitalcitizenship.net/Nine_Elements.html

Itt kilenc téma köré lehet összefoglalni a digitális állampolgár jelzőit:

Digitális hozzáférés, digitális kereskedelem, digitális kommunikáció, digitális írástudás, digitális etikett, digitális törvény, digitális jogok és felelősségek, digitális egészség, digitális biztonság.